Elsősorban csarnokszerkezetek készülnek ilyen módon, ritkábban fémvázas szerelt könnyűszerkezetes lakóépületek is létrejönnek.
Előregyártott korrózióvédett elemekből a helyszínen kerülnek összeállításra. A szerkezet gyártója és a statikus együtt kell, hogy meghatározza a rendszer beépítésének körülményeit, azonban gyakori hiba, hogy az építész nem veszi figyelembe a vázszerkezetek tényleges méretét, valamint a csarnokvázak merevítő szerkezeteit, így néhány ablak nem lesz nyitható. Erre az előkészítés során kell odafigyelni.

Nem megengedett, hogy a csavarozott szerkezetek szerelésekor adódó méreteltéréseket helyszíni vágással és hegesztéssel készítsék, vagy ha mégi elkerülhetetlen, a korrózióvédelem helyreállítására nagy gondot kell fordítani.
Az állékonyság ellenőrzéséhez a gyártó szerelési utasítása ad útmutatót, de amennyiben ez nem áll rendelkezésre, akkor a kötőelemek lazulását biztosító elemek megléte (pl.rugós alátétek) vizsgálandó, a geometria (függő és vízszint) mellett a sérülésmentes korrózióvédelem.
Előfordul, hogy a szerkezet állító az alaplemez hullámosságát kritizálja, azonban tudomásul kell vennie, hogy a betonszerkezetek tűréspontossága soha nem lesz egyenlő az előregyártott acélszerkezetek miliméteres pontosságával, és a pillérlábak magassági beállításához szintező alátétezést kell készíteniük.
Vélemény, hozzászólás?