A nagyobb keresztmetszete és a megfelelő lejtésének biztosítása miatt a csatornaszerelés ütközik általában az épített szerkezetekkel.
Gyakori probléma, hogy a vizes helyiségek padlójába kerülő szifonok és összefolyók lejtésbe állított elvezető csövei nem férnek el a tervezett padló rétegrend hő- és hangszigetelési vastagságába, így beleérnek a felette kialakítandó esztrichbetonba. Mivel haszoncsövet nem lehet bebetonozni, ezekre a csövekre is teríteni kell legalább egy 5mm vtg. polifoam réteget, hogy a szabad mozgása biztosítva maradjon.
Amennyiben fentiek szerint az esztrichbeton vastagsága jelentősen lecsökkenne, úgy az érintett csöveket a falak tövébe kell elvinni, mert ott kevésbé lesz kockázata az esztrich törésének, így a burkolat repedésének.
Gyakran előfordul, hogy az egyes strang-ágak felső végén hiányzik a légbeszívó szelep, ennek eredményeként a bűzelzáró szifonokból büdösség árad.
A nagyobb berendezések mögött nem áll rendelkezésre elegendő mélységű hely a víz- és csatorna bekötéséhez, ezért azt pl. mosógép vagy mosogatógép esetén mindíg a berendezés mellett, szekrényben vagy szabadon szerelve kell kialakítani.
Vízvezetékeket mindíg hőszigetelni kell, akár hideg, akár meleg vízről van szó.
A vízhálózatok megfelelőségét nyomáspróbával, a csatornahálózatokét víztartási próbával kell igazolni.
Körültekintést igényel a szaniter berendezések bekötőcsöveinek és sarokcsapjainak, I-boxainak megfelelő pozícióba helyezése, mert a szerelvényezéskor ezt csak a burkolatok bontásával lehet megváltoztatni.
Vélemény, hozzászólás?