aljzatbetonok

Általában vízszintes szerkezetek aljzataként készül, leggyakrabban vízszigetelést illetve burkolatotfogadó szerkezet, de lehet vasbeton szerkezet készítésének aljzataként, vagy a vízszigetelést védő rétegként kialakítani. A létrehozott felület minősége – mint mindíg – a rá kerülő szerkezetek igényétől függ. A szilárdsági követelményét is ez határozza meg.

Mivel vékony szerkezet, a beton végső szilárdságát nem csak az alkalmazott beton minősége, hanem annak bedolgozási és utókezelési (pl. huzatmentesség, nedvesen tartás, stb.) körülményei is befolyásolják.

A felületének vízszigeteléshez és hidegburkoláshoz ‘d’ (2,0m-en 2mm eltérés), melegburkoláshoz ‘c’ (2,0m-en 1,2mm eltérés) méretpontossági kategória előírt. A vékonyabb melegburkolatokhoz fenti előírás nem elegendő, ezért szokták a felületet önterülő padlókiegyenlítővel a szükséges egyenes síkba hozni.

Gyakran nem veszik figyelembe, hogy az aljzatbetonok önmagukban nem kopásálló felületűek, ahhoz speciális erősítő kérgezés vagy mindenképpen burkolat szükséges. Lehetséges csiszolt beton felületet kialakítani, de ehhez speciális beton receptúra előállítása szükséges, illetve kültéri alkalmazás esetén ezeket a felületeket is célszerű impregnálással víz- és fagyállóbbá tenni.

Fontos kérdés a dilatációs mezők kialakítása, ugyanis nagy hőingadozás esetén számottevő a betonok tágulása, ezért kell a határoló felületek mentén, és kb. 3-5m-ként tágulási hézagokat képezni. A repedések általában a sarkoknál indulnak meg, itt erősítő vasalás vagy repedésgátló ‘T’ bevágás készítendő.

Az úsztatott (hő- és hangszigetelésre készített) esztrichbetonoknál rendszeres, hogy készítésüket követően összerepedeznek. Ez szintén a nem megfelelő bedolgozási és utókezelési (pl. huzat, terhelésmentességi idő) körülmények miatt fordul elő.