ácsszerkezetek

Elsősorban a tetőszerkezetek készülnek fából, de fafödémek, és a favázas szerlet könnyűszerkezetes épületek is terjedőben vannak.

Tudjuk, hogy a fa a nedvesség és a hőmérséklet hatására jelentősen tud deformálódni, ezért a faelemek összekötésénél ennek káros hatását kell tartósan kiküszöbölni. A régen használt ácskapcsos kötések idővel kihúzódtak, ezért manapság inkább a szeglemezes vagy gyorsépítő önfúró csavaros megoldások készülnek. Nem helyettesíthető azonban ezekkel a hagyományos fa kötések kialakítása, tehát a lapolás, rovás, csapolás, stb., a kötőelemek csak ezen kötések elmozdulás elleni biztosítását kellene, hogy szolgálják inkább.

Mint általában, itt is a rá kerülő szerkezetek méretpontossági igénye határozza meg a méreteltérések korlátait. Tetőknél az ellenléc és lécezés is csak kisebb mértékben tudja korrigálni a szaruzatok síkeltérését, és roszabb esetben az eredmény hullámos cserépfedés lesz. Bádogfedések alá szintén gondos szintezés szükséges a deszkázat vagy korszerűbben az osb terítés kialakításánál. Könnyűszerkezetes épületeknél szintén gondos síkképzésre van szükség a rá kerülő belső és homlokzati lemezekhez.

Fontos, hogy mind a szálas (léc, stafni, deszka), mind a lemezes (osb, aquapanel, gipszkarton) szerkezeteket elhajózva , azaz kötésben kell felhelyezni, mert ellenkező esetben az egy vonalba eső toldásoknál a sík törvényszerűen megtörik.

A méretektől való eltérés mértéke tehát jelen esetben általában a rá kerülő lemezes rétegek korrekciós lehetőségén múlik. Alapesetben a ‘c’ tűrési osztályba tartozik, ahol 2,0m-en 1,2mm a megengedett terv szerinti méretektől és síktól való eltérés.