Az épületek talajban lévő részeit is meg kell védeni a nedvességtől, ennek módja többek között a drénezés, amivel a talajjal érintkező felületekre olyan réteget helyezünk, ami a talaj felől érkező vizet elvezeti. Általában drénlemez kerül a picefalak hőszigetelésére, aminek kiálló bütykeire geotextil borítás készül. Az így lefelé csorgó vizet el kell vezetni, hogy az alapokat ne tudja alámosni vagy a teherhordó földet fellazítani, ezért geotextil szűrőfátyolba csomagolt dréncsövet helyeznek a falra helyezett drénlemez tövébe, szintén geotextilbe csomagolt kulékavicsos ‘szívótest’ aljába, ami alá beton folyókát készítenek lejtésben, vagy a csak felső félpaláston perforált dréncsövet használnak.
A megfelelő teljesítéskor az egyes részegységek szennyeződéstől mentesek, megfelelő felületi folytonosságuk átlapolásokkal vagy az illesztések sávborításaival biztosított, A föld ezen szerkezetekbe jutása mind az építés alatt, mind azt követően biztosítandó, ezért a föld felőli geotextil védelemnek mindenhol, még a felszín menti lábazatnál is takarnia kell a drénelemeket.
A beton folyókáknak, illetve a dréncsőnek a megfelelő nagyságú és irányú lejtéssel kell bírnia, a sarkok menti hajlatokban a dréncsovet követő ívekkel kialakítva, a nyomvonali töréspontokon és a kivezetési ponton pedig tisztító és kigyelő aknákat kell elhelyezni, általában a terveken megadott előírások szerint.
Sosem szabad ezt a drénrendszert sem a csapadék elvezető rendszerrel, sem annak szikkasztójával összekötni, mert túlcsordulás esetén szándékosan az alapok köré vezetjük vele a vizet.
ZdrSzaki 
Vélemény, hozzászólás?