hőszigetelés

Energetikai szigorítások miatt előtérbe került a homlokzati falak és tetők, valamint a talajszint alatti lakótér határoló szerkezetek hőszigetelése. A szigetelő anyagok többé – kevésbé vízre/nedvességre érzékenyek, ezért a beépítés helye szerint kell kiválasztani a megfelelőt. Fontos a beépítés helyén létrejövő igénybevétel is, miszerint a táblák terhelhetőségét kell szem előtt tartani.

A polisztirol anyagú hőszigetelések zsugorodnak, a szálas hőszigetelések terhelés hatására összetöppednek, nedvesség hatására pedig szétesnek.

Homlokzatoknál a lábazatok (terep- vagy burkolatszint csatlakozás) menti sávok vannak a csapadék káros hatásának erősen kitéve, ezért ott csak minimális vízfelvételű anyagot szabad beépíteni.

A beltéri úsztatott padlók alá kerülő hő- és hangszigetelések nyitott cellaszerkezetűek, ezért a vízfelvételük jelentős, így a kivitelezés során a nedvességtől meg kell védeni. A ragasztással folytonosított technológiai fólia takarás ugyan megvédi a rá kerülő beton nedvességétől, azonban kültérben (pl. erkély) célszerű a zártcellás (xps) lapok használata még akkor is, ha a betonra a burkolat alá kent vízszigetelés készül.

Teraszok és tetők esetén lejtést lehet kialakítani a lapok változó vastagságra vágásával, így nem szükséges beton anyagú lejtésképzés, azonban a mechanikai rögzítésről leterhelés nélküli esetekben gondoskodni kell. Hasonlóan a terítési munkafázis után ideiglenes leterhelés szükséges, hogy egy hirtelen jövő szél ne tegye tönkre az addigi munkát.

Tetősíkban és nem járófelületű padlástéri padlóban, valamint szerelt válaszfalakban a lágyabb és könnyebb anyagok szokványosak, de az elhelyezésükhöz egy minimális merevség azért szükséges (pl. szarufák között).

Épületfizikai szempontból nagyon fontos, hogy a fűtött beltérből a kültér felé folyamatos páravándorlást rögtön a beltér felőli oldalon egy folytonosított, és a környező szerkezetekre csatlakozó párazáró réteggel akadályozzuk meg, ezzel is védve a szigetelést a nedvesség kicsapódásától.

A hőszigetelések hatásfokát rontják a nem megfelelő rögzítőelemek és rögzítési pontok, valamint a hőszigetelés táblái közé kerülő szilikát alapú ragasztóanyag.

Átszellőztetett légrések esetén (pl. szerelt homlokzat) fontos, hogy a szálas anyagú szigeteléseket óvjuk a kialakuló légáramtól, mert a szigetelőanyag szálai a környezetbe kerülhetnek. Ennek káros hatását a kivitelezés alatt is kerülni kell.

Az elkészült szigetelések érzékenyek az UV sugárzásra is, ezért azt mielőbb védőréteggel kell ellátni.

A homlokzati hőszigetelések hálózás + glettelésére vonatkozóan a vakolatoknál írok, azonban itt is megjegyzem, hogy a megfelelően sík homlokzati felület csak a szigetelés teljesen síkba csiszolásával érhető el. Ellenkező esetben a homlokzat felületképzése után durván (főleg súrolt fény esetén) látható hullámzás és egyenetlenség lesz tapasztalható.

Mérettűrési követelmény itt csak a homlokzatképzésnél, valamint pl. pvc vízszigetelés alá helyezésnél van a síkeltérések minimalizálása érdekében, mert a többi helyen a szigetelés eltakarásra kerül. A vakolatokkal egyezően a ‘c’ pontossági osztály elérése kívánatos, ahol 2,0m-en 1,2mm a megengedett síkeltérés.