alapozás

Általában beton szerkezetből készül, de régebben tégla- vagy kőalapok is készültek.

Kisebb épületeknél a sávalap, a teherbíró talajtól függően esetleg lemezalap vagy kútalap készül. Nagyobb épületek illetve terhelés esetén cölöpalapozás készül.

Mivel funkciója a terhek talajra való átadása, elsősorban a talajjal érintkező felületek minősége és geometriája a meghatározó. A talpfelületeknek legalább az előírt geometriát, felületet kell biztosítania.

A kialakuló testnek nem szabad szennyeződést, behullott földet, sódert, vagy idegen, a homogenitást csökkentő anyagot tartalmaznia, és a talpfelületnek mindíg vízszintesnek kell lennie. A sávalaphoz megfelelő keresztmetszetet a munkaárok fenekének sarkos kialakításával kell elérni. Az alaplépcsőzések esetén is hasonló az elvárás.

Amennyiben vasszerelés is kerül a földdel, zsaluzattal vagy a zsaluzatba helyezett hőszigeteléssel érintkező szerkezetbe, úgy a megfelelő betontakaráshoz a megszerelt armatúrák pozícióinak betonozás alatti biztosítását is ellenőrizni kell, különben a földfelülethez vagy a zsaluzathoz (hőszigeteléshez) szoruló betonvasak korróziója idő előtt megindul, és problémákat okoz.

Mérettűrés leginkább a felszerkezet csatlakozó felületén, és az utólag hő- és vízszigetelt oldalfelületeken fontos, ez általában ‘g’ pontossági osztály, azaz 2,0m-en 8mm eltérés a megengedett.