vakolatok

Általában tégla vagy zsalukő felületek síkképzéséhez alkalmazott bevonat. Betonfelületeket ritkán vakolnak, mert a tömör beton felületre nem igazán tapad, bár vannak tapadóhíd képzésére szolgáló anyagok. Ezért nem vakolnak manapság sík beton mennyezeteket.

A belső térhatároló felületek síkja fokozottan meghatározó főleg az esztétika szempontjából, mivel az élek és hajlatok, sarkok sík- és függőeltérése, a nyílászáró kávák derékszög-eltérései mind a beltér látványát ronthatják. A mennyezet és falsík, illetve a sarkokban a falsíkok csatlakozási vonalán tapasztalható hullámzás a festőknek is komoly gondot jelent, hiszen a vékony glettel és festékkel ezeket az eltéréseket nem lehet eléggé korrigálni. Az ablakok belső oldali könyöklőinek felhelyezésénél gyakran fordul elő, hogy a derékszögben vágott könyöklőelem végeinél a káva síkja eltér a derékszögtől 1-1,5mm-nél nagyobb mértékben, és csúnya ferde rések alakulnak ki, amit már csak utólagos hézagtömítéssel lehet elrejteni. Mindezek mellett nem szerencsés például, ha egy falra akasztott kép, vagy egy tükör nem fekszik teljes felületén a falra, hanem egyik – másik sarka eláll attól.

Anyagát a falazásoknál leírtak szerint itt is célszerű zsákos anyagból használni az egyenletes minőség eléréséhez. Vastagsága a falazat egyenletességétől függ, belső vakolatnál ez minimum 1,0-1,5cm. Régebben a homlokzatvakolatokat 2,5cm vastagságban határozták meg, hogy a homlokzati hőterhelés miatti mozgásokat a vakolat fel tudja venni, és tompítsa azokat, azonban mára kevés olyan homlokzat van, ahol nem hőszigetelés kerül a fal külső oldalára. A vastag falazatok helyigénye miatt a belső terek alapterületei csökkennek, ezért a hőszigetelt falazatoknál kisebb falvastagsággal gazdaságosabb az eredmény.

A hőszigetelt homlokzatoknál is szükséges a külső oldali vakolat a falazat kellő légzárásához. A legalább durva felületen a hőszigetelés felragasztásához kevesebb ragasztó szükséges, és a felület is egyenetesebb lesz. Fontos, hogy a hőszigetelési réteg elkészülte után a felület síkja ellenőrzésre és javításra kerüljön, mert a kéreg felhordása után a síkok eltérése, hullámzása csak anyagpazarló és káros kéreg-vastagítással orvosolható.

Fontos, hogy a hőszigetelésre kerülő hálózások rétegeinek halmozódásainál pl. az élvédők és nyílás-sarkok erősítései helyén a hőszigetelést negatív mélységbe kell csizsolni, hogy a glettelt felületből ne álljanak ki ezek a helyek. Alapvető, hogy a glettelés hálózása nem végződhet sehol szabadon, azt mindíg be kell vezetni a széleken alkalmazott profilokba, vagy a hőszigetelés mögé hajtva, illetve a hőszigetelés felhelyezése előtt a falra ragasztva elindítani, mert ellenkező esetben idővel a hálózás szabad széle felpöndörödik, és a bevonat egyre jobban lehámlik.

Felületképzésről a festő munkáknál írok.

A méretektől való eltérés mértéke a hozzá csatlakozó szerkezet pontossági igényétől függ, jelen esetben általában a festő glettelés vastagsága múlik a síkeltéréseken. Alapesetben a ‘c’ tűrési osztályba tartozik, ahol 2,0m-en 1,2mm a megengedett terv szerinti méretektől, síktól és függőtől való eltérés.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Működteti a WordPress.com. , Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑

%d blogger ezt szereti: